1.

Hát igen, szerette volna, ha

csak a szépet, világoskéket

meg a pirosat, sárgát, zöldet

írhatta volna meg, a Nap

alatt, de mit tehet róla

ha fekete, meg a barna

úszott be mindig írisze elé

s a lobogója besötétült.

2.

Hányszor fordult el a széptől

s bámulta, ami csúnya,

hogy megértené, mitől

választotta pont azt a rútat.

Kellett a szegély, a merész kontűr?

Csak találgat benne az ész

és toporog a sorok közt

várakozás, értetlenség.

3.

Kudarcok díszítik szegényt,

nem jött össze sem ez, sem az.

Ami de, a szomszédnak

szúrja szemét, bántja a gaz

mi felnőtt udvara köré,

átbújt kerítésléceken. Macska-

nyávogás ölelkezik

ugatással éjnyi mélyen.

4.

És eljut, lám a negyedikhez.

A világnak is négy sarka van,

írja a Szó, pedig a Föld

egy hógolyónyi hólyag, csak.

Olvadni is olyan gyorsan

fog, mikor a Nap megelégeli

mielőtt lehull, mint egy szőrzsák

s amit talál, eltüzeli.

Hol volt, hol nem volt

ennyi…

2021-12-03