ránk égett szórétegek alatt

mozdulatok  fuldokolnak

2021-06-23

A tudás fejben dől el. Mennyit, mit tartasz meg, minek mentén élsz. Mit szakítasz ki magadnak életösvényül. Az élet mindig út, mező, lejtő vagy hegycsúcs. Nem tudsz mindent előre – de mielőtt megtörténnének a dolgok, választottál. A többi  következmény. Esélyt adsz valaminek, ami téged ér.

Eldöntöd mivel foglalkozol, valamennyire belátod a jövőt, de mindent nem. Meglepetések érnek, mert nem választhatsz a mindent tudás alapján, csak egy részleges szerint. A többi elképzelés, sejtelem.

Ez az élet törvénye a földön.

De van egy másik élet, a valódi, amiből származik ez, amit élünk. A hitből való. A reménylett dolgok valósága. Aminek bizonyosságát nem a tudás adja, hanem a bizalom. Valós alapja van, de megfoghatatlan. Vagyis: előre…! Mintha ökörnyálba kapaszkodnál  – olybá tűnik, mikor ráállsz. Mégis: ennek az emberi szemmel mérve bizonytalan, vékony, átlátszó, mesés, hihetetlennek tűnő szál az, amibe a remény horgonyát vetve megkapaszkodhatunk. Az örökkévalóság ígérete biztos meggyőződéssé válik.

Ezek az emberek pár centivel a föld felett járnak. Vagyunk ilyenek. A képzelt és valóságos ígéret közötti különbséget egy személy adja – ő a vízválasztó, aki a vizeket is elválasztja a vizektől. Erre senki nem képes rajta kívül.

*

Úszás közben akkor merülök el, ha hosszasan követni próbálom a velem úszókat. Miközben hallgatnak engem magamban arra figyelek, mennyit foghat fel abból, amit mondok – és ilyenkor elveszítem a saját mondandóm fonalát. Nem követhetem túl sokáig és nagy figyelemmel az ő percepcióját, mert akkor elveszítem az én útvonalam. A szemem mindig a sajátomén kell maradjon. Hitnek is nevezhetem. Meggyőződésnek, bizonyosságnak. De ha néha el is veszek a mellettem áramló idegen „vizekben”, az a vízsugár, amit választottam – mert választottam –, kiemel belőlük. Elválok, mint olaj a víztől.

Az ember a hit emberi következményeit látja csak itt a földön. Nem értheti lényegét, az erőt, ami fenntartja, leválasztja, kimeríti őt a többiek „leveséből”. A hit maga az erő.  Nem testi. Szellemi. Lelki. Vagy van, vagy nincs. Nem tudod megfogni. Nem lesz tulajdonod – te leszel/ vagy a tulajdona. Neked csak rá kell hagyatkoznod.

2021-09-30

Mióta Istent deklaráltam,

nem oszt meg velem senki semmit.

Így hát ki kell találjam

mi az, ami van.

Talán mert Istent úgy mutattam

mint aki dühös lesz majd egyszer?

Mit mondhattam? Ha a Harag napjáról is beszélt?

A békét végleg azoknak hozza,

kik végképp rábízták lényük.

No de – kik azok?

Isten tudja, és tudja jól.

(nk)