bizalom nélkül élni nem lehet
a legapróbb is elég
csak hidd el, megteheted
ha emberben bízol
csalódsz, meg van írva
de kénytelen vagy
nincs más faj, akiben ember bízhatna
hacsak nem Isten
de őt most hagyjuk
nézzük mivel élünk nap mint nap
nem ismerte, sosem találkoztak
de szüksége volt valakire, akiben megbízhat
legalább a lelkét kiönthesse
s mikor a bizalmat megkapta
rázúdította minden keservét
hogy megkönnyebbüljön végre
meg is történt
eközben foglyául esett az őt hallgatónak
így kezdődik minden bűneset
eleinte nem veszi észre
önfeledten lubickol e bizalomtengerben
megérti őt is végre valaki
elengedi magát, incselkedik
játszik, mint gyermek a homokban, várat épít
s az összeomlik az első mozdulatra
a vallomásokat hallgató pedig
ujjai köré csavarja
a valló idővel meghidegül
örömével, bánatával nincs egyedül
sokakkal ázik a langy pocsolyában
ó melpomené múzsa aki lennél
inspirálódsz vért szívva lelkeikből
de csak ketreced rozsdás rácsait
feszegeted, hogy kiszabadulj
gyávaságod bilincseiből
mi más lenne a művészet
mint vallomások tömkelege
megértés utáni vágyak zsákja
bizalomhiányok bizonysága
bábel tornya újból és újra
megzavart nyelvek összevisszasága
2022-02-19