Olyan sokmindent szerettem volna írni

hogy fájt ez meg az s fájt a minden is

s hogy ma van a magyar költészet napja

hát nem kicsúszott kezemből az egyszeregy

megint, mint annyiszor már, mert a sok

perc mellett betüremkedik egy fél vagy másod

amiben könnyedén eliramlik a lényeges elem

így hát nem tudom meghatározni

ki voltam ma, s ki lettem volna, ha

nem jön közbe egy kéretlen zörej

vagy hang, ha nem úszott volna be

megírtam volna milyen fárasztó napom

múlt el megint, tengernyi feladattal

s a legfontosabbat megint kihagytam

de azért megbékéltem az unokámmal

kivagyok, már azt is sértésnek veszem

ha nem mosolyog rám, hanem vicsorít

lábbal rúgja öcsit s rúg felém is

üt is akarattal nem szeretlek, mondja

mert nem az van, amit ő akar

és olyan értelmesen néz, mint aki tudja

mit csinál, készakarva készít ki s anyját dettó

mert az öcsivel nem engedjük verekedni

aki másfélévvel nem rúghat labdába

végül estére teljesen kinyúlunk mind

ez jutott ma a költészet napjára

2022-04-10