„Ímé eljő a felhőkkel; és minden szem meglátja őt,                                                                                                   még akik őt által szegezték is;                                                                           és siratja őt e földnek minden nemzetsége.                                                                                                                       Úgy van. Ámen.”                                                                                                                            Jelenések 1:7

mint a vércse úgy repülnek

rád ragadnak, lelkesülnek

bűnös ez is, nincsen isten

vagy mégis van, nem kerül el

ítélete senkit, őt sem

hiába hirdeti fennen

’megbocsátott a jóisten’

pedig azt tette barátom

jogosan csúfolódsz velem

lelkem rajta, ezt is bánom

de azt jobban, hogy elcsúsztam

banánhéjon, hiúságon

mikor édes ízét számban

éreztem a kegyelmének

mikor kisimított bennem

gyűrődést, repedéseket

s az egészet azzal kezdte

hogy a szívem kicserélte

azóta is ezzel élek

és ilyenkor újból bánat

fog el, de ő emlékeztet

hogy kegyelme ma is újul

míg nap van az egek alatt

s felettük ott van még Ő

a Fiú, aki csak készül

visszajönni, visszavenni

mindent, mi az övé itt lenn

benne velünk, bizony Isten

aztán ott fenn a mennyekben

hogy mérlegel tudja Isten

de a vizsgán, aki átment

nem bukik meg, bizony hogy nem

pecsétje van rá Őtőle

ki a vérét kionttatta

azzal, akik áldozatát

nem fogadták, nem fogadta

Édes Uram, Aki Eljössz

bárhol lennék, utánam jössz

és elviszel engem innen

üres lesz a helyem itten

de nem bánom, de nem bánom

Te vagy nekem a világom

2022-06-06