bevallom, mindig azt akartam
hogy a lényegről szóljanak a dolgok
de hogy kinek mi a lényeges, nem tudtam
azt sem, a lényegtelen milyen sok
mert minden arra törekszik
és legtöbbször nagy sikerrel
hogy elkenje a dolgok velejét
ezerrel hajt rá és bírja
szuflával is meg lélegzettel
ezért sem használtam túl sok szót
ha mégis, csak azért volt, hogy a lényeget
pontosabban körülírjam
a szavak segítettek abban, hogy utánamenjek
folyton elcsángáló figyelmeteknek
(de azt utáltam s máig utálom, mikor a szavakat csak arra használod, hogy mások figyelmét leláncold, s magad fitogtasd, költőnek csúfolt barátom)
Pilinszky is ezért tetszett meg
úgy ragadta meg szíved, hogy értelmed kötötte magához
sorai közt bújtatta meg mondandóját
elérve, hogy örülj, mikor felfedezed titkát
nagyvonalú volt, nem szállt két lábbal olvasóiba
nem öntötte nyakon őket a tudnivalókkal
ráért, mintha -
ezért is gondoltam sokáig, hogy nem ismeri a lényeget
igazán
hiszen aki tudja, az minden pillanatát
csak erre áldozza, lásd az apostolokat
na de a világ apostolai más nyelven fűzik fel a világot
és akasztják ki a világmindenség szárítókötelein
a huzatba
az én Uram, akiből egy van
segít nekem, hogy ne térjek el
visszakanyarít az ösvényre
mi egyedüli, egyemberes
most se csak erről akartam írni neked, szomorú társam
ez istentelenül szomorú világban
de erre visz, vezet a tollam
a szavak erre kanyarodnak
s visznek magukkal engem is
aki már nem magamé vagyok
de Istené
- kellett ehhez a döntés anno -
harminchárom éve látom
ez a világ mennyire halandó
mára még jobban látszik
lefoszlik róla minden festék
lecsorog szeméről a smink
legörbül szája mikor orrából a füst elindul
s tekintetéből lángok lövellnek
egy marad meg mindvégig bennem
az a kis csomó, minduntalan
összeszorul gyomromban remegve
drága szülötteim s gyermekeik
jöjjenek majd velem oda
ahol már nem kell türelmet gyakorolni
ott minden rendben, minden rendben
minden rendben
2022-08-10
