akkor én azt gondoltam, ellepik az országot, akkor sem voltak itt rendben a dolgok, de ahogy ezek viselkedtek, szanaszét dobták a kaját, amit kaptak, maguk után hagyva mindent, matracot, ruhát, mintha tetvesek vagy fertőzők lettünk volna és kötelességünk lett volna segíteni nekik, akármivel tömték tele a fejüket, akkor is, nem szorult beléjük semmi jóérzés, hát persze hogy nem akartuk őket és egyetértettünk az elnökkel, a régi meg ágált a világ előtt, odahívta magához a filmeseket, vegyék fel, amikor azt az egy családot kiszolgálja a vagyonából, utálatos volt, aztán nekünk esett a világ, milyen keresztény ország vagyunk, a papok se tudtak okosat mondani, mert az ige azt mondja, fogadd be, de ennyit? egy ország sem fogadhat be, persze, hogy egyetértettünk az elnökkel, ha én lettem volna ő, én is így tettem volna, tiszta lelkiismerettel, nem tudom soros mit intézett, de ahogy nyilatkozott a sajtónak, minden volt, csak szimpatikus nem, mert vannak szimpatikus milliárdosok is, és nem azért mert zsidó, de épp mert az, nem lett volna szabad így hányni-vetni magát a vagyonával, meg az akaratát, hozzá képest a miénk kisfiú, de legalább erős, mint a bors, ha nem is üti ki a ringből, neki drukkoltam, pedig ő is megéri a pénzét, nem tudom, honnan veszi, hogy mostanában mindig a kereszténységünkre hivatkozik, talán a fiát faggatta ki, aki megtért, de aztán megijedhetett, mert elküldte katonának, azon se csodálkoznék, ha tényleg hinne, az ige mindig megvédi azt, aki hozzá fordul, ez ilyen és igen, ne jöjjenek a szivárványosok az óvodába, és szégyelljék magukat egy kicsit legalább  papjaikkal együtt, akik pártolják őket, mert szó szerint vesznek kiválogatott részeket a szentírásból, hány szőrösszívű van a középosztályban ma is, megvan a betevője, de nyakát merevítve utasítja el a rászorulót, az a nyomorult meg nem szerény, hanem agresszív gyilkos, nagyon meg kell hallani a szentlelket, hogy azt tedd, amit neked mond speciel akkor, okos emberek mondanak butaságokat , és gyávák lesznek igazak, akiknek kedvesebb a kedvesség, de nem mindenáron, kell a bekeményítés, de elengedni is tudni kell, mióta itt a háború mellettünk és azt nézik a felvilágosult hitetlenek, hogy ki bátor támogatni a védekezőt, aki agresszorként üvölti a világnak, adjatok fegyvert, velünk nyerné meg a háborút, nem mintha a támadónak lenne igaza, mindig visszamegyünk az időben, igazolást keresni a verekedésre, el kellene engedni már végre azt az első pofon utáni haragot, nem szól egyébről az egész történelem, mint a mi igazunkról, amibe sosem fér a másik, kettévágtuk az igazságot, mindkét fele véres, irgalom peremszélre szorult, félő hogy végül leesik és nem lesz ahova aki fölemelje

(nk)