"Csodálatos előttem e tudás, magasságos, nem érthetem azt." Zsolt. 139:6
2008. december 29. írta: stephy-alias:Nászta Katalin

"Csodálatos előttem e tudás, magasságos, nem érthetem azt." Zsolt. 139:6

Nem hiábavaló a mi munkánk az Úrban!

Nagyon hálás vagyok Neki.

Van sok testvérem.

Azt hittem, nem érdekel senkit, azért mégis írtam, írtam, és írok, mert ezt adta nekem az Úr! erről nem fog tudni lebeszélni senki! Mert velem van az Úr! Olyan csodálatos ez. Azt írtam a közösségi portálra, hogy "aki mást felüdít, maga is üdül" és az Úr máris beteljesítette ezt az igét az életemben.

Elolvastam a 139. zsoltárt. Egy testvérem hívta fel rá a figyelmemet. Elmondhatatlan, mekkora szeretet van ebben. Uram, te nem csak tudsz bennünket, hanem őrzöl is. Megőrzöl. A tiédek vagyunk.

"Elöl és hátul körülzártál engem, és fölöttem tartod kezed" 139:5

Óvó tekinteted érzem fejem fölött - írta Radnóti Miklós.

Minden ami jó, az Úr által ihletett...

"Szent templomod felé hajolok, s magasztalom nevedet kegyelmedért és igazságodért; mert minden neveden felül felmagasztalád a te beszédedet." Zsoltárok 138:2

"Mikor kiáltottam, meghallgattál engem, felbátorítottál engem, lelkemben erő támadt." Zsoltárok 138:3

A bejegyzés trackback címe:

https://aharmadiknaponalegnehezebb.blog.hu/api/trackback/id/tr43847763

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása