Az ószövetségi időkben is mindig az Isten személyes kijelentése folytán lehetett megismerni Őt. Erről tanuskodik Mózes, a próféták, mind.
És az újszövetségi időkben sincs ez másképp. Tehát az, hogy hiszel, azért van, mert az Úr kijelentette magát neked. Ez az Ő szuverén döntése, választása, tehát neked ezzel kezdened kell valamit!Kijelenti, hogy Ő VAN, Ő az Úr Jézusban eljött ide, az IGE által közölte, mi az Ő akarata, tehát az IGÉT kell közvetíteni az emberek felé, mert ez az Ő akarata.
És milyen IGÉT? Mindig a kijelentettet. Az aktuálisat. A mait. Ahogyan a manna se volt másnapra ehető, csakis aznapra szólt, az Úr beszéde is mindig élő és aktuális és elevenbe vág.
(Álmomban főpróbát tartottak a hívők, és mindenki fehér ruhában énekelt, dicsőítette az Urat. Csak én voltam utcai ruhában és hátul mentem át a termen, a fehér ruhás hívők mögött...)Hát ezért van szükség a napi közösségre az Úrral, a testvérekkel, az Igével, ezért vetjük alá magunkat az Úrnak, és tartjuk alázatban a lelkünket, szellemünket, mert MINDENT KEGYELEMBŐL KAPTUNK, ÉS NEM A MAGUNKÉI VAGYUNK. Nem az határoz meg, milyen dolgunk van itt a földön, hanem az Úr Jézussal való személyes kapcsolat, és a testvérekkel való közösségvállalás.
Érted "jómagam"?Azt is mondta valaki álmomban nekem, hogy a megrekedést a hallgatás is okozza...
