Nagyon jó tükör a Példabeszédek.

Tegnap nem voltam Istentiszteleten, mert anyósommal ketten maradtunk itthon, a férjem elment a kisebbik fiúnkhoz Budapestre, a születésnapjára.

Itthon mostam, végeztem a házimunkát, jól is esett. Főztem, amit nem igazán tudok, ha a férjem itthon van, mert ő a szakács nálunk. Jó volt. Ebéd után bementem a városba, megvettem a vasárnapi Zalát, benne van a nagyobbik fiammal készült interjú a kerékpártúrája kapcsán. Egyik drága tesóm fel is hívott, hogy olvasta, és áldást mondott a fiamra.

Mintha hirtelen újra belecsöppentem volna Isten országába, ahol hitben zajlanak a dolgok... NAGYON JÓ VOLT!Vasalás közben kicsit beszélgettünk a mamával, persze nem magunkról, hanem a fiáról, az unokáiról, azaz a fiaimról.

Aztán este, és ma reggel Bibliaolvasás. Kicsit Watchman Nee is. És a Példabeszédeket olvasva... Elromlott az oldal ... majd folytatom... Szóval a Példabeszédek... és ebből is a 23:1 ragadta meg a figyelmem, "Mikor leülsz enni az uralkodóval, szorgalmasan reá vigyázz, ki van előtted." ???? És elővettem a katolikus bibliámat, merthogy olyan is van nekem. Egy kedves és igazán lelkes katolikus pap ajándéka. Ott pedig ez így hangzik: "Ha leülsz, hogy fejedelemmel egyél, arra legyen gondod, amit eléd raknak,"

Hát ez már igazán érdekes kezd lenni.

Az igék ezekután arról beszélnek, hogy ne kívánd a csemegéit, ne vágyj gazdagság után, mérsékeld élelmességed, ne egyél az irígynek étkéből, ne is kívánd az övét...

Szóval olvasni kezdtem a katolikus fordítást is. És nagyon jó volt. Például a 4:23, így hangzik: "Óvd a szívedet minden gonddal, mert az élet ebből fakad!" A Károliban ez így hangzik: "Minden féltett dolognál jobban őrizd meg szívedet, mert abból indul ki minden élet" Árnyalatnyi a különbség? Mégis milyen más, és más szögből világít rá a lényegre: nekem is feladatom őrizni a szívemet, nagy gonddal!

Később a 4:26 így ír: "Egyengesd el lábaid ösvényeit, s minden te útaid állhatatosak legyenek." A katolikus pedig eképpen hangzik: ".... és minden utad legyen céltudatos!" Ez is nagyon jó! Mert így van ez mindennel. Abban vagy sikeres, ha valamit állhatatosan, kitartóan, céltudatosan csinálsz. Hát nem fantasztikus Isten beszéde? Mindig bevilágít a lelkedbe. Például ez: "Ne tervezz gonoszat barátod ellen, holott az megbízik benned." 3:29 A Károliban így szól: "Ne forralj a te felebarátod ellen gonoszt, holott ő együtt ül bátorságosan te veled."

Be kell ismernem, szíven ütnek ezek az igék, mikor nem olyan régen a munkahelyünkön összefogtunk a saját érdekünkben a menedzsereink háta mögött, valamit kiharcolni. Sérelmezték, hiszen a hátuk mögött történt. És engedtek némileg a kéréseinknek, de mi akkor is a hátuk mögött szervezkedtünk. Valahol ez van minden sztrájk mögött is. Nem bízunk meg már egymásban, de nem bízunk Istenben sem, aki pedig mindent a javunkra fordít. Nekem például ezt most úgy, hogy megláttam, mennyi ó- és testi gondolkodás szorul még bennem...

De az Úr vigasztaló igéket is mond: "Fogadja be szíved szavaimat, tartsd meg parancsaimat, akkor életed lesz! Szerezz bölcsességet, szerezz okosságot, meg ne feledkezz erről, és ne térj el szám igéitől! El ne hagyd azt, akkor megőriz téged, szeresd azt, akkor megtart téged!" Péld. 4:4-5

Valahogy úgy van ez, mint amikor a menyasszony várja az ő vőlegényét, és csakis annak szavaira gondol, azokat melengeti szívében, úgy készülődik, és nem érdekli más mit mond, ő csakis a vőlegényének kíván tetszeni, őt szereti, rá vár, és az Ő szavai mérvadóak a számára. Méltó akar lenni Rá, hogy mikor eljön érte, elvihesse magával.

Nem gondolod, hogy ezért érdemes elszenvedni, amit el kell szenvedni ebben a világban, ettől a világtól? Mikor már nem a magunkéi vagyunk?