"Csepegjen tanításom, mint eső..."

"Csepegjen tanításom, mint eső..."

stephy-alias:Nászta Katalin 0

                                                                                                       V.Mózes 32:2 Nincs jobb annál, amit Isten mond az embernek. És nincs szomorúbb, mint amikor az ember ezt nem akarja tudomásul venni. Gyönyörűséges dolgokat szörnyűségessé hazudik. Annakidején,…

Nem adhatok mást, csak mi lényegem

Nem adhatok mást, csak mi lényegem

stephy-alias:Nászta Katalin 0

Az íráshoz a legfontosabb, hogy szeress mesélni. Ha szereted magad, bízol magadban, meg tudod tenni. Nem tudom más szemén át nézni a világot, és ezzel más is így van. De amim van, odaadhatom, és többet látunk együtt. Semmit sem tudok megváltoztatni, csak a hozzáállásomon igazíthatok. Az akarást, a…

Aki ír, mind remél

Aki ír, mind remél

stephy-alias:Nászta Katalin 0

  Azért ír, mert megtanult, megtanították. És hogy elmondja. Le kell írnia, amit látott, hallott, élt. Tudatnia kell a jövővel. Aki ír, mind remél. Hisz a holnapban. Hiszi, hogy van, lesz, akit érinteni fog a tudás, amit hátrahagy. Nem a mese a fontos, hanem a történet, ami az életről beszél. Nem a…

Remény

Remény

stephy-alias:Nászta Katalin 0

  Neked szólok, ki ugyanúgy ugyanazt éled át, mint én. Te is sírsz, vagy te sem vagy nyomorult. Egeden neked is süt a fény. Azt hiszem értesz és remélsz, mert idehajtod füledet. Hallani kívánok valakit, akinek szíve még remeg. Ki némán is üzenni tud. Ha elzárva is hullanak, döngetve…

Egy szó, mely vissza nem tér

Egy szó, mely vissza nem tér

stephy-alias:Nászta Katalin 0

Oda lehet hazudni Istent valahova mindig. A szocializmusban is kötelező volt örülni, magának vindikálta az istenség fogalmát, a vallás is rád parancsol,örülj mindenkor, és a hitedre apellál, amit magadnak kell beszerezned. Ujjal mutogat rád mindkettő. Te vagy a hibás mindenért. Ha van örömöd, ha…

tegnap, ma...

tegnap, ma...

stephy-alias:Nászta Katalin 0

Valami mély szomorúság jellemzi minden írásom, amióta tollat fogtam.  Ezt az Istennel való találkozás öröme sem tudta eddig kitörölni. Az élet feletti lelkendezés mélyén ott lapul a bánat hatalmas folyama, mint egy mélyrétegi áramlat, megfestve a víz felszínét. Napsütésben is könnycseppként ragyog.…

Fejfa

Fejfa

stephy-alias:Nászta Katalin 0

  Kezdte nem érezni bal keze gyűrűsujját. Mióta a fásszín újraépítésénél segédkezett a férjének, fiának. Felemelte az irdatlan nehéz, hosszú gerendát egyik végénél, és a keze nem bírta. Később le is esett ujjáról a köröm. Visszanőtt ugyan, de szokatlanul lassan. A család észre sem vette. Ez nem női…

Jé!... a felismerések útján

Jé!... a felismerések útján

stephy-alias:Nászta Katalin 0

2015-11-29 Jó lenne kerek egészbe foglalni az életem, de nem megy. Minduntalan felbukkan egy rég eltemetett mozzanat a múltból, ami más megvilágításba helyez mindent. Mert végül is az indítékok számítanak, a „miért született meg”, aminek a jelen egészen más színezetet ad. Ha legalább a magam…

Egy halk és szelíd hang

Egy halk és szelíd hang

stephy-alias:Nászta Katalin 0

Mikor kezd megkeményedni a szív, valahol, valakit felindít az Úr, és elküldi Szavait hozzád. Így jártam ezzel a dallal, amit egy kedves testvérem küldött. Olyan, mint amikor az Úr halk, szelíd hangon szólította meg prófétáját, Illést. (1 Királyok 19:9-14) Nem volt az Úr a…

süti beállítások módosítása
Mobil | Teljes