(Imé eljövök, mint a tolvaj. Boldog, a ki vigyáz és őrzi az ő ruháit, hogy mezítelenen ne járjon, és meg ne lássák az ő rútságát.)
2012. július 29. írta: stephy-alias:Nászta Katalin

(Imé eljövök, mint a tolvaj. Boldog, a ki vigyáz és őrzi az ő ruháit, hogy mezítelenen ne járjon, és meg ne lássák az ő rútságát.)

"Megemlékezzél azért, hogyan vetted és hallottad; és tartsd meg, és térj meg. Hogyha tehát nem vigyázol, elmegyek hozzád, mint a tolvaj, és nem tudod, mely órában megyek hozzád." Jel. 3:3

 "Azért legyetek készen ti is; mert a mely órában nem gondoljátok, abban jő el az embernek Fia." Máté 24:44

"De van Sárdisban egy kevés neved, azoké a kik nem fertőztették meg a ruháikat: és fehérben fognak velem járni; mert méltók arra." Jel.:3:4

 "A ki győz, az fehér ruhákba öltözik; és nem törlöm ki annak nevét az élet könyvéből, és vallást teszek annak nevéről az én Atyám előtt és az ő angyalai előtt." Jel 3:5

"Azt tanácslom néked, hogy végy tőlem tűzben megpróbált aranyat, hogy gazdaggá légy; és fehér ruhákat, hogy öltözeted legyen, és ne láttassék ki a te mezítelenségednek rútsága; és szemgyógyító írral kend meg a te szemeidet, hogy láss." Jel. 3:18

"És adatott annak, hogy felöltözzék tiszta és ragyogó fehér gyolcsba; mert a fehér gyolcs a szenteknek igazságos cselekedetei. " Jel.19:8

 "Mert tudjuk, hogy ha e mi földi sátorházunk elbomol, épületünk van Istentől, nem kézzel csinált, örökké való házunk a mennyben. 
  Azért is sóhajtozunk ebben, óhajtván felöltözni erre a mi mennyei hajlékunkat; 
  Ha ugyan felöltözötten is mezíteleneknek nem találtatunk! 
 Mert a kik e sátorban vagyunk is, sóhajtozunk megterheltetvén; mivelhogy nem kívánunk levetkőztetni, hanem felöltöztetni, hogy a mi halandó, elnyelje azt az élet. 
   A ki pedig minket erre elkészített, az Isten az, a ki a Lélek zálogát is adta minékünk. 
  Azért mivelhogy mindenkor bízunk, és tudjuk, hogy e testben lakván, távol vagyunk az Úrtól. 
  (Mert hitben járunk, nem látásban); 
   Bizodalmunk pedig van, azért inkább szeretnénk kiköltözni e testből, és elköltözni az Úrhoz. 
   Azért igyekezünk is, hogy akár itt lakunk, akár elköltözünk, néki kedvesek legyünk. 
   Mert nékünk mindnyájunknak meg kell jelennünk a Krisztus ítélőszéke előtt, hogy kiki megjutalmaztassék a szerint, a miket e testben cselekedett, vagy jót, vagy gonoszt."  2.Kor 5:1-10

Nincs erőteljesebb prédikáció Isten Igéjénél. Elég Károli Gáspár igékre vonatkozó utalásait elolvasni, felér a legjobb prédikációnál. Sőt.

Csak amire fel szeretném hívni a figyelmet: megemlékezzél, vigyázz, térj meg, győzz, végy tőlem, kend meg, cselekedetek, igyekezünk...

És hogy képesek vagyunk rá, az is itt van: "Aki pedig minket erre elkészített, az Isten az, aki a Lélek zálogát is adta minékünk."

Elsősorban a pásztorainkat, tanítóinkat fogja megítélni. 

De a Jelenések könyvében az Úr hangja rendkívül tárgyilagos. Én legalábbis annak érzem.

Nem nagyon vonogathatja a vállát egyikük sem, hogy én szóltam, Uram, csak nem engedelmeskedtek Neked. Amennyiben felelősebb, hiszen az ő beszédeit hallgatjuk hetente, annyival számon kérhetőbb is, amiért nem egyeztek cselekedetei szájának mondásaival...

Csak tárgyilagosan megjegyeztem.

És világos, hogy vannak dolgok, amiért nem imádkozni kell, hanem hittel megcselekedni.


Erről kellene beszélni, hogy megfeszítsük testünket, mert Jézus Krisztus is meghalt, hát vele együtt mi is, ha hiszünk benne. Nem azt kell mondani, hogy böjtölj. Hanem arról kell beszélni, hogy már nem tartozol ehhez a világhoz. Mert a keresztségben meghaltál számára, és feltámadtál az Úr Jézusnak. Már nem a világé vagy, nem anyád az anyád, hanem az Isten a szülőatyád. És ha újjászülettél Szent Szellemtől is, akkor van erőd ellenállni neki. Ezért kell a Szent Lélek keresztség. Ezért kell a tanítás. Nem az ostorozó igék, amikkel elbátortalanítod, bűneiben meghagyván a testvéreidet, hanem tanítván őket, hogy az Úr Igéje megerősítse, táplálja belső emberüket, ami aztán képessé teszi őket arra, hogy "táboron is" átfussanak az Úrral. Ezért téged fog számon kérni az Úr, kedves "pásztor", "tanító". Mert ha csak elmondtad a "versed", de megengedted, hogy bűneikben maradva abban a hitben ringassák magukat, hogy minden rendben, hiszen eljöhetnek istentiszteletre nyugodtan, sőt, hozhatják az újakat, akik szintén ugyanúgy maradnak, míg az igazán megtértek elmaradoznak innen, mert szentségben élnek - bizony! - , hát nem hiszem, hogy dicséretben részesülnél majd az Úrtól.

Jobb lenne, ha megalázkodnál, és elismernéd, hogy nem tudsz mindent, tanulmányozzuk együtt az igét, mintsem tovább "uralkodj" elől, féltve azt a kétes dicsőséget, amit az jelent, hogy minden vasárnap te prédikálhatsz a népnek.

Meg aztán az evangélium nem csak arról szól, hogy térj meg, fogadd be az Urat a szívedbe, valld meg a bűneidet, merítkezz alá, slussz. És hozzál még embereket, akik majd ugyanezt teszik. Slussz. Miközben nem változik meg annál jobban az életük, csak éppen eljárnak ide vasárnaponként kicsit. Maguknak kedveskednek azzal, hogy "megtértek". Csak épp az Úr nem ismeri őket, ahogy ők sem az Urat. 

Az Úr Jézus tanítványai együtt éltek Vele három évig! Mégis szükségük volt a Szent Szellem erejére, hogy kitartsanak. Akkor mennyivel vagyunk mi különbek? Csak nagyobb az "arcunk"!

A bejegyzés trackback címe:

https://aharmadiknaponalegnehezebb.blog.hu/api/trackback/id/tr784684393

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása