2013-09-03
Ami megállít, az a hamis keresztény mentalitás. Ne akarj kitűnni, ne akarj híres lenni. És ezért visszafojtottam mindazt, ami kiemelt volna a többiek közül.
Minek önéletrajzot írni? Ezzel is ki akarsz tűnni. Ezek mind emberről szólnak, akik ugyanolyan esendőek, mint te. Olvasd az Igét. Az Istenről szól, az megváltoztat, az majd elidegenít a világtól, és úgy élsz majd közöttük, mintha nem is élnél. És csak azokat fogja vonzani ez a létforma, akiket Isten elhívott. Micsoda kitüntetés! Valóban az. Kiváltság. De ahogy visszamerészkedsz a „kádba”, amiben az emberiség fortyog, elhomályosodik ez a látásod, és hamar elmerülsz velük együtt, miközben azt hiszed, boldogan lubickolhatsz, rád már nem a földi szabályok érvényesek.
Ha az üdvösséget meg lehet nyerni, el is lehet veszteni. Meg kell tanulnunk megőrizni az ajándékot. Erről szól a keresztény tanítás. És ez nem istenkáromlás, ez nem azt jelenti, hogy cselekedettel kiérdemelheted valamiképpen azt, amit az Úr Jézus kereszthalála megszerzett számodra. De ha nem lenne feladatod, akkor ezek az igék hiányoznának a Bibliából:
- „igyekezem, hogy el is érjem” Fil. 3:12
- „őrizkedjetek a gonosz munkásoktól” Fil 3:2
- „az üdvözítő kegyelem… arra tanít minket, hogy… mértékletesen, igazán és szentül éljünk a jelenvaló világon” Titus 2:11-12
- Isten országába „mindenki erőszakkal tör” Lukács 16:16, stb.
Az egész Biblia CSELEKVÉSEKET, TÖRTÉNÉSEKET BEMUTATÓ IGÉK SOROZATA. És mindezeket az a hit generálja, amivel Isten iránt van az ember. Isten SZAVA iránt. Ha nem olvasok senkitől semmit, csak a Bibliát, erre akkor is rájövök, mert minden ember, akinek nyitott szíve és füle van, azért értelmes, hogy felismerje ezt. Istent megismerni azt jelenti, rájönni arra, hogy mi vagy ki tesz boldoggá. A cselekedeteink, amikor tehetünk valamit valakiért, valamiért, maga a tény, hogy cselekedhetünk, szerzi, okozza, kelti bennünk azt a felülmúlhatatlan érzést, bizonyosságot, hogy élünk, hasznosak vagyunk, van értelme annak, amit csinálunk. És EZ ISTEN. Isteni. ISTEN egyik meghatározó tulajdonsága. Mivel belőle vagyunk, csak Rá hasonlíthatunk.
A megtérés ezt az elfeledett „képmásunkat” igyekszik megismerni, megtalálni, és MARADÉKTALANUL megtalálható Krisztusban. Amit Ő cselekedett az TELJES, TÖKÉLETES CSELEKEDET volt. Mert tudjuk, hogy minden valamirevaló tettünkbe kicsit bele is halunk, hát Ő megtette ezt, teljesen meghalt, és teljesen feltámadt! A mi erőnk is mindig megújul, mikor teszünk valamit csak úgy, a „jézus nevében”, semmit érte nem várván, ismerős, nem? Mikor a másik örömére cselekszel, nem a magadéra, te olyat „kapsz”, ami felülmúlja azt, amit te szereztél neki.
Ez az ízelítő a feltámadás erejéből.
