A kereszténység azt jelenti, hogy hiszel Jézus Krisztusnak. Azt jelenti, hogy megfogadod minden szavát. Ha a világ ront neked, akkor is. Ha a barátod vagy szerelmed nem hisz neki, akkor is. Ha választanod kell, őt választod. És ha a férjed nem őt választja, te akkor is mellette maradsz – csak nem azt szereted ezután, amit a férjed, vagy amit addig te szerettél. Mindent elviselsz. Nem lázadsz senki ellen. Nem harcolsz magadért. Másért igen, ha annak élete van veszélyben. Senkit nem győzöl meg erőszakkal. Nem uralkodsz másokon, magadat kivéve. Senkit nem ítélsz el, csupán a cselekedeteit, ha azok elítélendők. És amikor a legjobbnak érzed magad, tudod, hogy egyedül Isten tökéletes. Akinek szavát úgy érted meg, hogy közben téged vetnek meg érte azok, akik nem hisznek neki. Nem keresed a világ kegyeit. Nem csatlakozol sehova, Isten népén kívül, ahova tartozol. Ő pedig nem ebben a világban van már. De vissza fog jönni. Ha keresztény vagy, Jézus Krisztus a te Mestered – egyedül benne bízol. Ha pedig össze vagy zavarodva, fordulj vissza Hozzá.
„Ha valaki jőni akar én utánam, tagadja meg magát és vegye fel az ő keresztjét, és kövessen engem.” (Máté 16:24)
„Ha valaki én utánam akar jőni, tagadja meg magát, és vegye fel az ő keresztjét minden nap, és kövessen engem.” (Lukács 9:23)
„Ha valaki én hozzám jő, és meg nem gyűlöli az ő atyját és anyját, feleségét és gyermekeit, fitestvéreit és nőtestvéreit, sőt még a maga lelkét is, nem lehet az én tanítványom. És valaki nem hordozza az ő keresztjét, és én utánam jő, nem lehet az én tanítványom.” (Lukács 14:27)
Apostolok Cselekedetei 3. rész
| 1. |
Péter és János pedig együtt mennek vala fel a templomba az imádkozásnak órájára, kilenczre.
|
| 2. |
És hoznak vala egy embert, ki az ő anyjának méhétől fogva sánta vala, kit minden nap le szoktak tenni a templom kapujánál, melyet Ékesnek neveznek, hogy kérjen alamizsnát azoktól, a kik bemennek a temlomba.
|
| 3. |
Ez mikor látta, hogy Péter és János a templomba akarnak bemenni, kére ő tőlük alamizsnát.
|
| 4. |
Péter pedig mikor szemeit reá vetette Jánossal egyben, monda: Nézz mi reánk!
|
| 5. |
Az annakokáért figyelmez vala reájok, remélvén, hogy valamit kap tőlük.
|
| 6. |
Péter pedig monda: Ezüstöm és aranyam nincsen nékem; hanem a mim van, azt adom néked: a názáreti Jézus Krisztus nevében, kelj fel és járj!
|
| 7. |
És őt jobbkezénél fogva felemelé, és azonnal megerősödének az ő lábai és bokái.
|
| 8. |
És felszökvén, megálla és jár vala és beméne ő velök a templomba, járkálva és szökdelve és dícsérve az Istent.
|
| 9. |
És látá őt az egész nép, hogy jár és dícséri az Istent:
|
| 10. |
És megismerék őt, hogy ő volt az, a ki alamizsnáért ült a templomnak Ékeskapujában; és megtelének csodálkozással és azon való álmélkodással, a mi történt vala ő vele.
|
| 11. |
Mikor pedig ragaszkodék Péterhez és Jánoshoz az a sánta, a ki meggyógyult, az egész nép álmélkodva összefuta ő hozzájok a tornáczba, mely Salamonénak neveztetik.
|
| 12. |
Mikor pedig ezt látta Péter, monda a népnek: Izráel férfiai, mit csodálkoztok ezen, vagy mit néztek mi reánk, mintha tulajdon erőnkkel vagy jámborságunkkal míveltük volna azt, hogy az járjon?
|
| 13. |
Az Ábrahámnak, Izsáknak és Jákóbnak Istene, a mi atyáinknak Istene megdicsőítette az ő Fiát, Jézust, kit ti elárulátok, és megtagadátok Pilátus előtt, noha ő úgy ítélt, hogy elbocsátja.
|
| 14. |
Ti pedig azt a szentet és igazat megtagadátok és kívánátok, hogy a gyilkos ember bocsáttassék el néktek,
|
| 15. |
Az életnek fejedelmét pedig megölétek; kit az Isten feltámasztott a halálból, minek mi vagyunk bizonyságai.
|
| 16. |
És az ő nevében való hit által erősítette meg az ő neve ezt, a kit láttok és ismertek; és a hit, mely ő általa van, adta néki ezt az épséget mindnyájan a ti szemetek láttára.
|
| 17. |
De most, atyámfiai, tudom, hogy tudatlanságból cselekedtetek, miképen a ti fejedelmeitek is.
|
| 18. |
Az Isten pedig, a mikről eleve megmondotta minden ő prófétájának szája által, hogy a Krisztus elszenvedi, ekképen töltötte be.
|
| 19. |
Bánjátok meg azért és térjetek meg, hogy eltöröltessenek a ti bűneitek, hogy így eljőjjenek a felüdülés idei az Úrnak színétől.
|
| 20. |
És elküldje a Jézus Krisztust, a ki néktek előre hirdettetett.
|
| 21. |
Kit az égnek kell magába fogadnia mind az időkig, míglen újjá teremtetnek mindenek, a mikről szólott az Isten minden ő szent prófétájának szája által eleitől fogva.
|
| 22. |
Mert Mózes ezt mondotta az atyáknak: Prófétát támaszt néktek az Úr, a ti Istenetek a ti atyátokfiai közül, mint engem; azt hallgassátok mindenben, a mit csak szólánd néktek.
|
| 23. |
Lészen pedig, hogy minden lélek, valamely nem hallgatánd arra a prófétára, ki fog irtatni a nép közül.
|
| 24. |
De a próféták is mindnyájan Sámueltől és a következőktől fogva, a kik csak szóltak, e napokról jövendöltek.
|
| 25. |
Ti vagytok a prófétáknak és a szövetségnek fiai, melyet Isten szerzett a mi atyáinkkal, mondván Ábrahámnak: És a te magodban megáldatnak a földnek nemzetségei mindnyájan.
|
| 26. |
Az Isten az ő Fiát, Jézust első sorban néktek támasztván, elküldé őt, hogy megáldjon titeket, mindegyikőtöket megtérítvén bűneitekből.
|
