Öreg ember nem vénember, mondja a közmondás, és így van. Mégis, rá tudnak öregedni-száradni a szokások, amiktől merev lesz és barátságtalan.

Tartja magát az eredeti elképzeléseihez. Nem pálfordul, mert nem szélkakas. Mégis, ha tudni akar valamit, kénytelen beismerni maga előtt, hogy nem tud semmit. Már ha tényleg meg akar tudni valamit.

Az Isten-kérdés is ilyen. Hogy ismerhetné el, mikor ezzel egész életével szembemenne? A világ előtt! Lágyak, akik hisznek. Valahogy kiejtik kezükből az életüket. És az az örökös hálaadás, messziről: ájtatoskodás. Közelebbről meg tele tiltott vágyakkal, kielégületlenségekkel, sóvárgásokkal, titkolt bűnökkel. Pfuj! Nem az a baj, hogy bűnöket követnek el, hanem hogy mást prédikálnak! De egyszer sem volt hajlandó tényleg odafigyelni a prédikációra.

Mit mond az Isten? Hogy bűnös vagy. És még mit mond? Hogy meg kell halnod emiatt. És még? Hogy én vállalom helyetted. Na, ezt nem akarja az önérzetes, aki maga nem tudja megoldani, de neki akkor se segítsen senki! Isten a hibás, hogy ilyennek teremtette!

Slussz. Ezzel a téma le van zárva részéről.

Titok, kik az Istenéi. Mert Isten adja az embereket a Fiának. Ő tudja, kinek milyen a szíve. A bensője, a lelke. Hogy hall-e még. Hogy van-e füle. Szól-e még a lelkiismerete.  Őszinte-e. Az őszinteség kemény dolog. Bátorság kell hozzá, önmagaddal szembeni könyörtelenség. Nem mismásolsz magad előtt. Nem mented föl magad. Tudod, hogy nem teheted.

Vajon neked milyen szíved van? Ismered? Lehetsz fiatalon öreg és vénen is fiatal. A szíved állapota dönti el. A fiatal szív képes megújulni, akár milyen öreg testben dobog. Aki öreg fiatal testben is hazudik magának. Igazolást keres és talál. Isten ellen. Mert ha megszólal az ember szíve, lelkiismerete, Isten szólítja meg. És akinek van rá füle, meg is hallja.

Én senkinek nem tudok adni szívet, fület, élő lelkiismeretet. Egyet tehetek, elviszem az Isten hírét hozzá. A többi nem az én dolgom. „Senki sem jöhet énhozzám, hanemha az Atya vonja azt, aki elküldött engem, és én feltámasztom azt az utolsó napon... Senki sem jöhet én hozzám, hanemha az én Atyámtól van megadva néki.”

Isten azt mondja az ember szívéről, hogy kő. Ám ő új, élő szívet ad neki. Kicseréli. De kiknek a szívét cseréli ki? Akik meghallják szavát és engednek hívásának. A kőszív halott. Újjá kell születni egy új szívért. Ez történik, amikor az ember beengedi szíve legmélyére annak Szavait, akinél soha senki semmikor nem szerette, nem szereti és nem fogja jobban szeretni...

Már kezem-lábam, nyelvem töröm össze, hogy minél egyszerűbben, elmondhassam neked ezt...

2017-04-17