Színpadomat
színpadomat
behavazták a levelek
– átadták már a szót az ősznek –
olyan szép – szólni sem kell
magától mesél mindent el
színesebb ...
Nincs istenfélelem az emberekben, nincsen.
Isten azt mondta,
ellensége leszel az egész világnak, ha engem hirdetsz. De nincs más út a mennybe, csak rajtam keresztül.
Ha az örömhírből kiveszitek ...
Kutyaélet
kedves, szelíd az emberem
egyszerű élet
boldog udvarán landoltam
észre sem vettem
nem volt ez mindig így
bizony ...
IMA
Halál, hol a te fullánkod,
hol a te diadalmad?
Az élet győzött le, feletted
ő aratott diadalt ma.
Látott az Úr lehullani
a csillagok ...
Pördülj
kiszórod mind
a dobozból
hol porosodtak
eldugva régen
üres a kincstár
csak a sok düh
gyűlt össze benne
s gyűlik rendre
hogy mivégre?
...
Sprint
akár aggódom, akár nem
a világ vesztébe rohan
megállítani nem tudom
kiszállhatok egy megállóban
Szerb Antal Utas és holdvilágát
...
„Te rongyos”
nem lehetsz
főállású író
sem színész
sem festő
sem zenész
ha közben
meg kell
keresned
a kenyered
kevesen
vannak
a ...
Apróságok
nemcsak a sötétség
nemcsak a feledés
a nem akarom is
közrejátszik
elúsznak a dolgok
*
aranyköpés kell?
legyen aranyból
...
Nászta Katalin: A Fekete ciklus verseiből
1.
ha nem érti, ne értse
nem kell mindenki szeresse
az - mintha senki
otromba mozdulattal lever
porcelánvázát, faliverset
majd kárpótlást ...
Nászta Katalin: A játék
„Az Úr az ő útjának kezdetéül szerzett engem; az ő munkái előtt régen.
Örök időktől fogva felkenettem, kezdettől, a föld kezdetétől ...
Nászta Katalin: Kitör, szétterjedve
miénk volt a nagybetűs világ
álltunk közepén
ránk vágyott
szél fente fogát, lágyan simogatott
majd belénk harapva újra kóstolt
édesebbek ...
Nászta Katalin: Fűszer a levesbe
megváltottad már a világot, lányom?
mire vársz, mit tökéletlenkedsz?
tedd, amit mondtam, ne várj másra!
nincs senki, aki segítsen
...
Nászta Katalin: Játszani, játszani…*
Táncoló fák
játszik az ember
hisz nagykorú
már mindent megtehet
játszik traktort, gyereket
háborút, fegyvert
játszik a szóval, ...
Nászta Katalin: A lecsó egyik kedvenc eledelem
( Egy napjainkban játszódó dráma egyik monológja )
(öngúnnyal)
húzd meg magad, ki világra jöttél
és természetesen
és ...
Nászta Katalin: Carpe Diem - a minden mindegy verseiből
Nálunk ma péntek. És nálatok?
Milyen kapszulát szopogattok?
A hajléktalannak minden sivár.
A gazdag beleragad a mézbe.
A szegény annyira ...
Nászta Katalin: Adj bele mindent
minden okos tanácsom addig érvényes
amíg élek, élnek, éltek
míg van remény arra, hogy lesz élet
még lesz élet
de ne törődj velük
ha már nem ...
Banális/egyértelmű/megfellebbezhetetlen
Költő volnék, ki összeütök
két sort, ahogy tojásból
rántottát készít az éhes.
Nem tudok többet Istennél:
egyik fele vagyok
...
Nászta Katalin: József Attilával feleselve
/Árnyak - saját digitális fotóm/
az meglett ember, akinek
más szabja meg a rendet
aki a gyengének hajt fejet
bölcs magának ott benn
aki ...
Szövegnaplómból
az embernek sokkal kevesebb baja van
amíg csak a szívére hallgat
gyönyörködik a lányokban, fiatal férfiakban
örül a napnak, issza az esőt, kerteli ...
Nászta Katalin: B. Tomos Hajnal versének felolvasása előtt
/Az adás 2. percétől kezdődik/
--------
nem, nem akarom, nem tetszik
soha nem beszéltem halottakkal
sem hozzájuk
még hitetlen koromban sem
...
Nászta Katalin: Uncsi…!!!!
voltál-e már úgy, hogy magad kutattad
dokumentáltad, mit írtál tegnap
s elámultál azon, aki voltál
de nem volt képed sírni, aki lettél
kilett minden ...
Kinek kell megszomorodni?
2021-05-04
-
Ki vagyok én, hogy azt hiszem
fontos, amit írok, mondok, festek
ha azt nem olvassák ennyien
aki őket, engem is megteremtett
akinek szava ...
Nászta Katalin: Szélfondorok
zajos hétköznapok után az ünnep csendje
beúszhat s lehalászhatod, amit a felhők hasas teste
elenged, terhes nő, vemhes állat szüli meg ...
Nászta Katalin: Anyáink napja